Amikor belül is esett

 

Meguntam a várakozást és kijöttem a pubból. Háttal a falnak dőltem, így nem ért az eső. Jólesett a friss levegő. Legalább három cidert megittam, de a lánynak még mindig semmi nyoma sem volt. A kiszűrődő indie kellemes aláfestés volt a kiadós esőhöz. Lehunytam a szemem. Kicsit szédültem, de a hűvös levegő frissen tartott. Beszívtam a kövezeten csorgó eső és az őszi füstös város illatait. Megtelt a tüdőm, onnan pedig szép lassan mélyebbre szivárgott. Átölelte a szívemet, és céltalanul sétára indultak. Eggyé váltam az utca kihalt sötétjével. 

*** vagy inkább ***

– Még egyet, de jeget most nem kérek bele.

– Rendben kisasszony.

– Kisasszony a nénikéd! - a három előző cider megtette a hatását.

– Sikerült kiszellőztetni a fejed az esőben?

Korábban csak a pultot támasztotta, válaszra sem méltatott, most viszont a tekintetemet kereste. Letöröltem a pultot és megálltam előtte.